Általában az öntözésről

Tartalom

A hazánk mezőgazdaságának, kertjeinek csapadékigénye és a természetes csapadékmennyisége mára már köszönőviszonyban sincsenek egymással. A folyamatos öntözési kultúránk fejlesztése elengedhetetlen, hogy a gyakorlatban is megmutatkozzon. Ilyen éghajlati körülmények között a gépiesített öntözés, vagy az öntözőrendszerek használata több mint kívánatos!

AZ ÖNTÖZÉS CÉLJA

A díszkertek és parkok öntözésében öntözését tekintve több cél is megfogalmazható. Természetesen ez vonatkozik minden élő növénykultúrára, azonban mégis különbségek vannak a mezőgazdasági öntözéshez képest.

  • Az öntözés általános célja, hogy a természetes csapadékhiányt és annak egyenetlen eloszlásából következő vízhiányt pótolja.
  • Az öntözés általános céljának tekinthető, hogy a megcélzott növényzet igényeinek megfelelő optimális vízellátást biztosítsa.
  • Az öntözés kulturális célja, hogy egészségesebb és esztétikusabb a környezetet hozzunk létre, mely a magunk és mások számára egyaránt kívánatos.

AZ ÖNTÖZÉS MÓDJAI CÉLOK SZERINT

Öntözés módja

Az öntözés nem merül ki pusztán abba, hogy a növényeink túlélését, a kertünk szépségét biztosítjuk vele. A különböző öntözési módokkal, különböző célokat érhetünk el. A következőkben leírtak már az agrártevékenységek speciális ismeretanyagához tartoznak, mégis úgy vélem, hogy azok számára, akik szeretnék magukat kicsit jobban elásni a témában, hasznosnak bizonyulnak.

A többiek számára pedig annyit szeretnék megjegyezni, hogy az automata öntözőrendszer mindez az ismeretanyag tudása nélkül is képes arra, hogy mindezt elvégezze az Ön kertjében.

Öntözési módok céljukat tekintve:

  1. Vízpótló öntözés
  2. Kelesztő öntözés
  3. Frissítő öntözés
  4. Párásító öntözés
  5. Nedvességtároló öntözés
  6. Talajművelést elősegítő öntözés.

1. Vízpótló öntözés

Ez a leginkább kézenfekvő és ismert öntözési célunk. A kertünkben fellépő vízhiány megszüntetésére, még inkább a talaj vízhiányának a megszüntetésére szolgáló öntözés. Feladata, hogy a talajban lévő gyökérzet fejlődésnek induljon, majd további szakaszokba fejlődjön.

2. Kelesztő öntözés

A magvetést (pl.: fűmagvetés) követő időszak felső talajréteg kiszáradását megelőző öntözését hívjuk kelesztő öntözésnek. A kelesztő öntözés kis adagokban történő, de rendszeresen ismételt öntözés, annak elkerülésére, hogy a talaj kiszáradjon, valamint a mag összemosódjon. Feladata a mag sikeres beágyazódása és kikelése.

3. Frissítő öntözés

A növény leveleinek a lehűtésére, lankadásának a megszüntetésére szolgál. Esőszerű öntözéssel használva, kis adagokban kijuttatva a vizet a növényekre és a talajra.

4. Párásító öntözés

A levegő páratartalmára érzékeny növényeknek, gombáknak napi öntözésére szolgáló permetszerű öntözési módszer. A vízadag csekély nagyságú és elsősorban zárt terű helyeken (fóliasátor, üvegház) használatos.

5. Nedvességtároló öntözés

Ez az öntözés nem az aktív fejlődésben történik, hanem a kora tavaszi időszakokban, amikor az aszályos évek okozta őszi-téli természetes csapadék elmaradt. Nagy vízadag felhasználásával történik.

6. Talajművelést elősegítő öntözés

A talajban lévő gyomnövények kihajtatására szolgáló öntözés, egyfajta biológiai gyommentesítés. A gyomok kihajtása után mechanikus módon kiszedhető. Többszöri ismétléssel javasolt.

A víz fizikai, mechanikai hatását felhasználó öntözés:

7. Talajátmosó öntözés
8. Trágyázó öntözés
9. Fagy elleni öntözés
10. Beiszapoló öntözés

7. Talajátmosó öntözés

A talaj túlzott ásványi anyag (sótartalmának) a gyökérzónából való kimosására használják. Kimosására nagy vízadagok felhasználására van szükség. Homokos és szerves anyagban jelentős, laza talajszerkezeten hatásos.

8. Trágyázó öntözés

Az öntözővízben feloldott trágyák kijuttatására, valamint bemosására használt öntözési módszer. Tápoldatos öntözésnek is nevezik.

9. Fagy elleni öntözés

A fűtés nélküli zárt termesztésekben és szabadföldön is alkalmazott fagyvédelmi öntözési technika. Késő tavaszi fagyveszély idején a beöntözött talaj a napsütés hatására fölmelegszik, sok hőt tárol, amelynek éjszakai kisugárzásával mérsékli a levegő talaj menti rétegének lehűlését.

10. Beiszapoló öntözés

A beiszapoló öntözést kertekben elsősorban a földlabdás és konténeres növények esetében alkalmazzák. Feladata, hogy a talaj légmentesen körülölelje a gyökérzetet és elegendő nedvességet biztosítson a gyökérzet megeredéséhez.

AZ ÖNTÖZÉS MÓDSZEREI 

Öntözés módszerei

Módszerek szerint háromféle fő öntözési típus különböztetünk meg:

1. Felületi öntözés
2. Esőztető öntözés
3. Altalajöntözés
4. Csepegtető öntözés

1. Felületi öntözés

Az öntözővizet a talajfelszínen vezetik és szivárogtatják a talajba. Ez többféleképpen is megoldható, árasztó, csörgedező, és áztató eljárással.

2. Esőztető öntözés

Leggyakrabban szórófejekkel, vagy más gépi berendezésekkel szórják szét a vizet egyenletesen és alakítják esőszerű permetté.

3. Altalajöntözés

A talajba fektetett dréncső hálózaton keresztül szivárogtatják ki a vizet a célterületre. Ritkábban vízáteresztő rétegeken keresztül.

4. Csepegtető öntözés

A víz folyamatos egyenletes kis adagokban, a felszínen húzódó csepegtető csőhálózaton keresztül juttatják ki.

ÉGHAJLATUNK ÉS A CSAPADÉK

Sok év átlagát tekintve éghajlatunk száraz kontinentális, az átlag csapadékmennyiségünk 550-650 mm, de ez a hegyeinkben és az ország nyugati részében kevéssel magasabb, akár 800 mm-t elérő is lehet. Ennek ellenére 2011-ben mindösszesen 404,1 milliméter volt az átlag!

Tények:

„Az évszázad legszárazabb éve volt 2011 Magyarországon!”

Magyarország éves csapadékmennyisége 500-800 milliméter. Az elmúlt két év értékei nem maradtak ebben a sávban, szélsőségesen oszlott el a csapadék: 2010-ben a szavannák esős évszakára, 2011-ben pedig félsivatagra emlékeztetett az ország időjárása.

Forrás: origo.hu

http://www.origo.hu/idojaras/20120106-szarazsagrekord-idojaras-2011-szaztiz-eve-nem-volt-ilyen-szaraz-ev.html

Az évszázad legszárazabb éve lesz 2012 Magyarországon!”

„Ha nem esik különösen sok eső az ősz folyamán, 2012 lesz az évszázad legszárazabb éve Magyarországon. Legutóbb tavaly dőlt meg az aszályrekord. Hasonló szárazság utoljára 2000-ben volt, azelött pedig 1971-ben.”

Forrás: origo.hu

http://www.origo.hu/idojaras/20121001-az-evszazad-legszarazabb-eve-2012-aszaly-szarazsag-csapadek-idojaras-meteorologia.html

„Így szárad ki Magyarország!” 2013

„Sopron környékét leszámítva nincs olyan csücske az Magyarországnak, ahol ne hiányozna legalább 25 liter eső a sok éves átlaghoz képest.”

Forrás: origo.hu

http://www.origo.hu/idojaras/20120907-igy-szarad-ki-magyarorszag-hol-legnagyobb-a-szarazsag-aszaly-csapadek.html

Az általános csapadékhiány, a csapadékmegoszlás szélsőségessége, a kirívóan forró nyarak nem ideálisak a díszkertjeink, parkjaink pázsitfüveinek és más növényzetének. A csapadék fele ráadásul a vegetációs időn kívül hullik, ami még súlyosabbá teszi az így is nehéz helyzetet.

Éghajlatunk teljesen objektív kiértékelése után kijelenthető, hogy az automata öntözőrendszer létjogosultsága hazánkban nem vitatható! Erősen szükséges a szabályozott öntözéssel megvédeni a növényzetet és értékeinket!

Az öntözőrendszer értéket véd!

ÖNTÖZÉSRŐL ÁLTALÁBAN

INFORMÁCIÓK

LETÖLTÉSEK